Csehországi utazgatásaink egyik leghangulatosabb helyszíne ez az apró kocsma volt, a Jindřichův Hradec-i vár alatt, egy kis csatorna partján. A pici épület tulajdonképpen a csatorna fölé nyúlik, a belső berendezés pedig különösen hangulatos: a száz évvel ezelőtti kocsmákat idézi, azonban mindenféle hamis, mesterkélt romantika nélkül. A kocsmát ottjártunkkor a klasszikus cseh csapos figura vezette az édesanyjával, gyorsan és udvariasan - akár németül is - szolgálva ki a vendégeket, akik többségükben helyiek, minden bizonnyal törzsvendégek voltak: gitároztak, énekeltek - cseh népzenét játszottak. A legfeltűnőbb törzsvendég a kutyás vak ember volt, aki a kandalló előtt üldögélt, a kutya pedig időnként különutakra indult. A kocsmának van kerthelyisége is, ám a hűvös őszi idő miatt ezt nem teszteltük.